Öveges József fizikus, egyetemi tanár

Öveges József, „Öveges professzor” neve bizonyára nagyon sok ember számára ismerősen cseng. A lobogó hajú, lelkesülten magyarázó alak hangja szenvedéllyel telt meg, még a legegyszerűbb kísérlet bemutatásakor is. Olyan volt felnőtt, gyerek számára egyaránt, mint egy középkori varázsló.

Öveges József 1895. november 11-én született Pákán, Öveges József kántortanító és Mihálovics Ilona, a helybeli, volt körorvos lányának elsőszülött gyermekeként.

Születésének pontos helyét nem ismerjük. Abban az évben szinte kivétel nélkül valamennyi újszülött, illetve szülei házszáma szerepel a kereszteltek anyakönyvében. A kevés kivétel közé tartozott Öveges József tanító fia. Így nem tudjuk, hogy az újszülött a templom déli szomszédságában álló orvos nagyapa házában, vagy az északi oldalon álló római katolikus iskola kántortanítói lakásában jött-e a világra. A két épületet egyébként talán száz méter választja el egymástól.

A tanító Öveges dinasztia és család felmenői Győr megyéhez köthetők. Itt több generációjuk tanítóskodott. Ménfőcsanakon, Téten és Péren találunk rájuk vonatkozó emlékeket, elsősorban sírjaikat. A Csanakon született Öveges Antal volt az első, aki távolabbra, Zala megyébe, Németszentmiklósra (Ma Magyarszentmiklós) majd Pákára, e göcseji tájra vetődött.

1870-től tanítóskodott Pákán 1894. január 10-én bekövetkezett haláláig. Öveges Antal és leánya síremléke a pákai (Rózsa utcai) temetőben található. Az ő helyét foglalta el testvérének, Alajosnak, a péri iskola tanítójának fia, id. Öveges József, aki – a dátumokat tekintve - viszonylag rövid ismeretség után feleségül vette a helyi körorvos lányát, Mihálovics Ilonát. (Nem tudjuk Öveges József korábban járt-e nagybátyjánál, és ismerte-e a lányt.) Ettől kezdve erős a család – elsősorban az ifjú Öveges József - kötődése Pákához.

Erről a professzor később így vallott: „Ha munkám közben valami szépre, pihentetőre akarok gondolni, akkor elszállok képzeletben Zala megye délnyugati tájára, Göcsejbe. Pedig láttam már a tengert, a svájci havasokat, az alpesi tavakat. De számomra legszebb a zalai táj...

Soha máshol nem vakációztam, mint az én drága szülőfalumban, Pákán. Csodálatos táj ez. Virágos rétek, szelíd gesztenyések, szőlős domboldalak, mesebeli erdős hegyhátak váltakoznak rajta.”

Bár 1901-ben, a nagyapa nyugdíjba vonulásakor fia, id. Öveges József, aki akkor már Náprádfán (ma Gutorfölde falurésze) tanított, megpályázta, és 11 jelentkező közül el is nyerte a péri tanítói állást (ahol 1910-ben aztán meghalt) – ott nem tudtak igazán gyökeret verni. Az apa halála miatt nehéz anyagi helyzetbe került család Győrbe költözött.

Öveges József a győri bencés gimnáziumba járt, ahol, mint rászoruló, és mint tanítógyerek, ingyenes ebédet kapott. Megélhetésüket holmijaik eladogatásából fedezték.

Öveges József, további tanulmányait a Kecskeméti Piarista Gimnáziumban folytatta, mivel 1912-ben a rend tagja lett. Ezzel biztosítva az ingyenességet továbbtanulásához.

1915-1919 közt a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem matematika-fizika szakos hallgatója volt. 1919-ben szerzett diplomát, és 1920. július 4-én szentelték pappá.

Az 1919-től 1946-ig a rend szegedi, tatai, váci és budapesti középiskoláiban tanított. Ezt követően, 1946-48, a közgazdaság-tudományi Egyetem Tanárképző Egyetem megbízott előadója, majd kinevezett tanára lett.

1948 és 1955 közt a Budapesti Pedagógiai Főiskola tanára volt. Ekkor saját kérésére nyugállományba vonult.

A harmincas évektől rendszeresen publikált. Munkásságát 32 könyv és számtalan cikk fémjelzi. Tudományos tevékenységét elismerve, 1948-ban az elsők között kapott Kossuth díjat.

Sikeres szerzőként sem feledkezett meg rajongásig szeretett édesanyjáról, aki a gyerekek alsóbb iskoláinak befejezése után, anyagi helyzetük romlása miatt visszaköltözött Pákára, édesanyjához, aki 1927-ben hunyt el.

1935-ben itt épített lakóházat számára, az orvos nagyapa egykori lakása helyén, magának egy szobát tartva fenn benne. (Páka, Kossuth u. 41.) Ma az épületet emléktábla jelöli.

Számtalan anekdota kering vélt vagy valós dolgairól, különcségéről. Ezek ismeretében szinte hihetetlen mennyire jól megértette magát szülőföldje bármelyik „egyszerű” földművesével, akikkel kirándulásai során akár mezőn, akár szőlőhegyen találkozott. Perceken belül képes volt kontaktust teremteni bármelyikükkel. Szóban, mert kezet fogni nem volt hajlandó. Nem nagyképűségből, hanem mert betegesen félt a fertőzéstől. Akivel kivételt tett, azzal bal kézzel tette.

Öveges professzor szülőfalujához való kötődését az is jelzi, hogy végső nyughelyének is a pákai temetőt jelölte meg, nagyapja, Mihálovics István, és testvérei sírja mellett. Az üres sírhely mai is látható a temetőben, a nagyszülők sírjától északra. Erről a szándékáról csak édesanyja végső akaratának tiszteletben tartásával tett le, aki legidősebb fiával egy temetőben szeretett volna nyugodni. Mivel Őt, kívánságának megfelelően Zalaegerszegen temették el, így a professzor sírja is ott, a Göcseji úti temetőben található.

Az országban több iskola és intézmény viseli nevét. Tatán szobra is áll.

Szeretett szülőfaluja sem feledkezett meg nevezetes fiáról. 2000. március 15-től nevét viseli az általános iskola, egy alapítvány - „Öveges a gyermekekért” -, és a település egyik utcája.

2011. február 27-én - vasárnap került sor a professzor egykori lakóházából kialakított Öveges Emlékház ünnepélyes átadására, melyben állandó kiállítás nyílt. A kiállítás egyeztetett időpontban látogatható.

Képek az Öveges Ház átadásáról...

Képek az Öveges házról....

Kiállítás az Öveges házban...